2009. október 15., csütörtök

Pont ott, egy pont vagyok.


Letöltöttük a google earth-t.Beszarás!
Ha anyámnak mutatnám,aki elég felvilágosult nő, biztos úgy csinálna, mint az egyszeri paraszt ember,aki az állatkertben meglátja a zsiráfot.Nézegetné egy darabig,de a végén megcsóválná a fejét és azt mondaná:Már pedig ilyen állat nincs!
Megjelenik a Föld, és egyszer csak a házam tetejét is láthatom teljes közelségről. Rájöhetek arra, hogy hiába is tartom olyan nagyra magam, hogy itt születtem, a világban még egy portszemnél is kisebb vagyok. De akár a Föld közepe is lehet ez az utca?:))..óó...nézőpont kérdése.
Mindenesetre, a tágas űrből nézve bolygónkat látom,hogy így összességében az élet az ÉLET.
Bejárhatom előre a világot a forgószékből,hogy aztán túraszandimat felvéve kíváncsian visszanézhessem a saját szememmel,amit a monitoron láttam.
Jó ez a technika...és nem hogy elkényelmesítene,hanem késztetésre bír, hogy menjek és lássak világot! Ahogy Clouseau főfelügyelő mondta a Rózsaszín Párducban:Indulok Münkenbe!!...

Nincsenek megjegyzések: