2009. március 30., hétfő

A gyógyító.

Amikor gyerek voltam és beteg, mindig a szülői ágyban lábadoztam a hálószobában, gondolván arra, hogy így biztos gyorsabban meggyógyulok és elmúlik a fájdalom. Ma reggel is ebben a szobában feküdtem, csak már az ágy más, magam is szülő vagyok, és az a fajta gondoskodás már nem nekem jár, hanem az én Fannimnak. Ahogy visszapörgettem az időt, úgy váltam a fájdalmammal gyerekké, és már nem is azért szipogtam az orrom alatt, mert folyamatosan lüktet az állkapcsom,hanem azért, hogy ki fog engem most vigasztalni..
Hamar jött a válasz. Lányom halandzsa éneklése,és kis kezeinek a szorítása a nyakamon rögtön elfeledtette a már napok óta tartott kínlódásom. A fejem elkezdett lilulni,ahogy teljes súlyával az ütőeremet szorította szeretetével.Pár másodpercem maradt, hogy kikerüljek anakondát megszégyenítő fogásából.
Most megint fáj a fogam, de már nem pityergek, mert érzem a gondoskodást:)...

2009. március 29., vasárnap

Csütörtökön azt gondoltam, hogyha fáj a fogam, semmi sem akadályozhat meg abban, hogy elmenjek fogorvoshoz. Teljes nyugalommal készültem a feladatra,lazán vettem a lépteket,habár az a 8 centis sarok nagy kihívás volt a számomra. De hát mit nekem magassarkú?!Az V. kerületi egészségház egyáltalán nem volt visszataszító,sőt!Barátságos,főleg a büfében az a sok szendvics..mm...óó..ott a lift. Már libegtem is a fent említett cipőben, mosolyogva, mit sem sejtve. A folyóson pimaszul én voltam a legfiatalabb azzal a 36 évemmel. Mind a két oldalamon 80 feletti nők és férfiak ültek nyugodtan, várva a technikust, hogy meghozza a fogukat. Az enyém a számban volt, így soron kívül behívtak. Derüsen és vidáman behupantam a székbe és bátran nyitottam óriásira a szám. Az orvos nem volt annyira hepi, mikor közölte, hogy valószínű menthetetlen a fájdalmam forrása. Átbagtattam a röngenbe, ahol bizonyítékként alá is legyen támasztva orvosom szakértelme. Óóó..semmi baj!Kihúzza,begyógyul és még van fogam, ami ki sem bújt,majd az betölti az űrt. Injekciótól nem félek,így ismét akkorára tátottam a szám,mint a viziló az állatkertben tavaly nyáron,amit fotózni akartunk. Megjegyzem,sikerült:)
Ami ezután következett, azt hiszem le sem írom olyan részletesen, mert a Fűrész c.filmek nem ilyen véresek. Csak annyit erről, hogy akkor jöttem rá, hogy ez nem egy egyszerű húzás lesz, mikor vízszintesbe helyezte a széket az orvos és mondta, hogy kisműtét lesz. Fogam örök hűséget fogadott állkapcsomnak, melyet azthiszem csak az ásó,a kapa és a nagyharang válaszhatott széjjel...
Az érzéstelenítő talán hazafelé kezdhetett kiállni,de már a rendelőt elhagyva kiváltottam és be is vettem a gyógyszereket....és innen jött még csak a végítélet!Borzasztó kínók 4 teljes napig!Mivel szültem, mostmár összehasonlítási alapom is van!Akarok még legalább 6 gyereket, viszont cserébe sose legyen baj a fogaimmal! Édesjóistenem!Megegyeztünk????
Ezelatt a négy nap alatt megtapasztalhattam, milyen némának lenni?.. hiszen beszélni nem tudtam....milyen lehet az űrhajós táplálkozása, miközben a holdat bámulja?....pépeskaja és éjszaka virrasztasz,bámulod az eget...átélhettem a jégkorszakot,persze nem az egész testemmel, csak a fél arcommal...a fagyott kockák a hűtőből hibernálták a fejem és egyben talán az agyam is...Semmi máson nem járt a gondolatom,csakis azon, hogy mikor lesz vége,reménykedtem, hogyha elalszom,akkor másnapra már jobb lesz..
Ma vasárnap van. Délután tudtam meg, hogy át kell állítani az órát. Már nyertem is egy kis időt:))...lefekszem...hátha holnap már jobban leszek:))...

2009. március 25., szerda

Lépésről lépésre


Vettem egy lépésszámláló kis szerkezetet. Beállítottam rajta az időt és mindent lenulláztam. Reggel fel is tűztem a nadrágom derekára. Természetesen lányommal tejbegrízt és egy pár főtt kolbit mustárral és két szelet kenyérrel benyomtunk. Aztán délben spenót tükitojival:)
Na én lépegettem ide is,oda is, fel az emeletre, le az emeletről..aztán vetettem egy pillantást a kütyüre. Basszuss! Alig léptem!! Megtett kilométereim száma egy óriási nulla! Kalória?Úúú...110! Még egy zsömlényi se!!...Most jöttem rá, hogy így mozgás nélkül egy nagy paca leszek!...alig várom már, hogy Fannim és a spori meggyógyuljon. Újra lötyögés a gumipályán és a röhögés:)...egyszer egy idősebb haverom mondta:Amíg nem mértem a vérnyomásom,nem is volt magas!...valahogy így vagyok ezzel a lépésszámlálóval is...amíg nem mértem le,addig azt hittem, hogy úgy égetem a zsírt, hogy szinte füstöl a bőröm..és tessék...olyan leszek, mint egy fóka....már csak azt kell megtanulnom,hogy hogyan pörgessem a labdát az orromon...
A minap beszéltem valakivel. Van egy barátja,szereti (és nem csak úúúúgy) és azt mondja, hogy közöttük vmi bensőséges izé van. A lány elmondása szerint, régóta ismerik egymást, apró ajándékok, kézenfogvajárás, átkarolás,bohóckodás, összenézések,mittudomén...egy pár éve kezdődött. De no szex!A lány már nagyon szeretné,de hát könyörgöm!Lány!Mégse dobhatja oda neki magát, hogy: Légy enyém!Na mindegy..asszem..a faszi többet nem szeretne tőle, pedig bizonygatja, hogy fontos neki, meg ő a minden.Persze, ehhez semmi közöm,de mégis elgondolkodtat ezzel kapcsolatban egy csomó minden. Létezik testi érintkezés nélküli kölcsönös szerelem?Nem feltétlen szükséges az, hogy vízszintesen is ismerjék egymást?Elegendő a lélek, a gondolat egysíkon való mozgása?
Vagy történetem lány hősét magas szinten átrázzák?De miért is ráznák?Nem kér tőle pénzt a fickó,nem csinál neki semmit, amiért cserébe hitegethetné...Meddig lehet ezt kibírni?Mármint a lányrészéről?Tisztességes ez?Vagy valóban létezik barátság, apró szívdobogásokkal,egymás lélekvándorlásával?És mivan,ha megtörténik a szerelmi együttlét?Ugyan olyan marad?Háát én nem is tudom...A barátság az barátság. Ha több van ennél,akkor az nem nagyonjóbarát, hanem már többmintbarát. És ha hálószobáig meg sem áll a dolog, akkor lehet, hogy nyertél egy lepedővirtuózt, de elveszítettél egy barátot. Aztán kétesélyes. Örökre együttmaradtok,kandalló,hintaszék, te kötögetsz,ő gombolyít,vagy reméled, hogy egyszer ismét egymásra találtok,mint barátok, de az már nem lesz olyan....

2009. március 23., hétfő

Mosási hieroglifák


Egy kedves barátom szerint a gyermeknevelés, az otthoni teendők ellátása, egyenlő a semmittevéssel. Pedig ha tudná?!....
A főzéssel minden nap egy hétpróbát teljesítek, olyan kreativitást igényel, hogy Pablo Picasso kék korszaka semmi ehhez képest. Minden nap vmi újat alkotni... aztán a takarítás.....egy gerillaháború,amit a lányom játékai űznek velem nap,mint nap.
De ami a legnagyobb kihívást jelenti, az a mosás! Persze!Fehér..blablabla..színes ruhák!A frászt!Láttad már a használati utasítást egy-egy nehezebb darabon? Évekig a tollkabátot tisztítóba hordtam..mostmár tudom,hogy feleslegesen!
A mai kihívás egy barna kordzakó volt! Gondoltam ,elolvasom, hogy hogyan kell tisztítani!Jesszuss!! Az egyiptológus munkája nem olyan nehéz, mint amilyen az enyém volt. Neeem sasfigura, fekvő oroszlán, meg kígyó ábrák barátocskám!
P-betű körben,alul áthúzva!Sosem találnád ki!.....Klórmentesen vegytisztítható!!!!Aztán...ilyen volt a zakó belsejébe írva (ábrával)...klóros fehérítés tilos! Normálisak?Miből gondolták,hogy a barna zakót bárki is klórozni akarja?!...Még az a szerencse, hogy egyszer év végén vittem vmi kabátot mosatni, és a kezembe adtak egy céges naptárt, aminek a hátulján a jelzések és annak fordításaik vannak!
Mire szeptember végén visszamegyek dolgozni, akár egy kisebb éttermet is elvezethetnék vagy egy észak-afrikai ásatáson is megállnám a helyem!
Méghogy semmittevés!....
Most olvastam egy horoszkóp kérdezz-felelek-jében...van egy nő,akinek van egy "kapcsolata" és arra kíváncsi, hogy visszatér e hozzá a fickó. A fickónak van barátnője, akivel hol összevesznek, hol pedig kibékülnek,és természetesen a rosszabb esetben találja meg ezt a csajt. Kérdése a következő volt:visszatér e megint a hapsi, hogy újra kezdhessék, vagy felejtse el?....A válasz a kedvenc asztrológusomtól pedig:..."Ami egyszer megtörtént, meg fog történni máskor is. Ha valaki 3 hónap boldog párkapcsolat után visszament az előzőhöz, akkor vagy nem volt boldog ebben a kapcsolatban, vagy megbízhatatlan ember. Mindegy melyik. Inkább keress magadhoz megfelelőbb párt."
Na,ma ez tetszett a legjobban!!
Persze, olvasom a többit is, mert azok se semmik, de ez szörnyűűű!!..Szóval vár vkire, aki egyébként csak akkor foglalkozik vele, ha éppen elköltözik a barátnőjétől. Annyira nem szeretnék ilyen szerelmes lenni....vagy hülye?!

2009. március 19., csütörtök

Vettem a Fannimnak pelenkát.Ahogy a polcok között lavíroztam a babakocsival, tekintetem mindig megakadt vmin,amin ha egy gondolatnyit is, de elméláztam, miközben haladtam a pénztár felé...
női borotva..jesszus..még egy ilyen butítás?!..mert a nőknek külön kell!Minek?..mellette...szőrtelenítő krém..ami azt a célt szolgálja, hogy bőrfelszín felett pusztításra ítélje a nemkívánatos bundát,ami az ősembernél még lételem volt...a mai világban mutogatni való különlegesség...cirkuszban...haladok tovább..már a testápolóknál vagyok...pár óra alatt lehetek naomi campbell is,akár gazella testről,akár bőrszínről van szó. Az önbarnító krémekkel kicsit hamarabb juthatok el ilyen külsőig, míg a topmodell kinézetről a fogyasztó-feszesítők segíthetnek. Mellfeszesítő..azt írja, hogy a mellben a tejcsatornákat duzzasztja fel..hm..nem is gazella?Hanem tehéncsöcs?Hiszen hatalmas lesz és akár még tejet is adhatok..és ezt sok nő el is hiszi!!...najó..elég volt..veszek még a lányomnak egy rock'n'roll szemüveget, olyan fehérkereteset..aztán fizetek...közben eszembe jutott egy ímél is...kedvezményesen (potom 60 ezer Ft-ért) elmehetek egy fogyiközponttal gyalogolni a szigetre, meg a városligetbe, és megmondják, hogy milyen tempóban haladjak!Garantált fogyás!...és erre biztos van vevő!!...pakolok a gumiszalagra....pelenka..napszemüveg...hajzselé..fizetek..

2009. március 17., kedd

ma megint vmi romákkal kapcsolatos üzenetet olvastam.
Azt hiszem,ott kezdődik számomra a "nem értem", hogy beszélünk róla. Mindig mindenre kényesen kell ügyelni,mint régen az amerikai filmekben volt (nem tudom,hogy most is így van e),legalább egy fekete színésznek benne kellett lenni. Lehetőleg ne a rossz legyen,persze:))Aztán hallottam olyat is, amikor rajzfilmekben ne fehér,sárga,barna színű figurák legyenek, hanem zöldek, meg kékek, meg lilák. Hm...Naja...sötétlilák,meg világos lilák:)).Ez egy baromság!!
Most arról olvastam, hogy a meggyilkolt roma fickónak meg a kisfiának a temetésén, miylen sokan voltak, ráadásul közéleti személyek is...geszti, koltai,mittudomén még...és az egy évvel meggyilkolt tanár temetésén meg senki sem volt...Úristen!Ez nem verseny! Még nem is beszéltem Zámbó Jimmy temetéséről, aki űberelte mindegyiket, és Sinkovits Imre temetéséről,akinek talán egy héttel lehetett később, de alig voltak...
Remélem,az én temetésemen nem lesznek sokan..egyáltalán nem is akarok még temetést!
Most, hogy megértem a 36-ot, egész jól érzem magam ebben a világban:)..tetszik,ahogy a rigó fütyül a fenyőfa csúcsán minden reggel, szeretem a ropogós,meleg házi cipót friss tejjel, és utálom, ahogy a macska unottan végignyúl a relaxfotelban,mintha övé lenne a földkerekség...pedig ma úgy érzem, hogy az enyém:))

2009. március 16., hétfő


Tudom, hogy a születésnap nem vmi misztikus dolog, főleg, ha már az ember olyan sokat megélt.Ugyanúgy felkel a nap és talán még le is nyugszik, és ha nem történik semmi,akkor másnap is ugyanúgy lesz minden. Ígyhát valószínűsítem, hogy velem van a gond. Egyszerűen olyan transzba esem már előtte egy pár nappal, hogy alig alszom,és izgulok, mint az államvizsgám előtt. A "nagy" esemény holnap fog megtörténni, ami persze semmivel se lesz különbözőbb a többinél. Páran felköszöntenek és nekem nagyon jól fog esni...
De valahogy mégis. Olyan érzésem van ilyenkor, mintha egy fogaskerék egy ideig akadozott volna, és egyszer csak a helyére kerül és forog tovább. Azt hiszem,holnap fog a helyére kerülni. Érzem már a változás szelét, hogy új bőrbe bújhatok, új dolgok kezdődnek....pedig most, hogy már gyerekem van,nem is csak magamra kéne gondolni, hanem arra az emberre is, aki a világra hozott. Hiszen tudnom kéne, milyen az,amikor vki megérkezik ide, és együtt születik anya és gyermek. (Negatív beállítottságú barátnőm erre azt mondaná:Miért?! Én nem kértem, hogy erre a világra hozzanak?!...)
Ha ezt az egész gondolatmenetet összegeznek kéne, azt is mondhatnám, hogy minden év márciusában kiújul a skizofréniám,mégegy viki születik, egy másik, aki nem olyan,mint az előző...jesszusom!!Holnap már 36-an leszünk!!:))

2009. március 12., csütörtök

Mint már egyszer említettem, Magyarországra kezdtek betörni a különféle táplálékkiegészítős-gyorsanmeggazdagodós bújtatott piramisjátékok. Én is majdnem beleestem a csapdába, jó szívemnek köszönhetően. A termékek kiválóak voltak, és azt gondoltam, hogyha tényleg mindenki ráállna az egészségére, akkor kevesebb gyógyszert kéne szednie egy csomó embernek és boldogabban,egészségesebben és fittebben élhetnének. Na ez egy hülyeség!Először is, nem ez a cél!Másodsorban sem:)..szerencsére rájöttem hamar (segítséggel), így megmaradtak a barátaim és a lelkiismeretem is. Az egyik unokatestvérem, aki ezeket a típusú üzleteket ismeri, nagyon kidörzsölődött már ezen a pályán. Nem lehet csak úgy az idejét rabolni,hülyeségekkel tömni a fejét.De ma törbecsalták!:)) Felhívták telefonon, hogy lenne egy biztosítássokkal foglalkozó cég és ott számára akadna egy hely, mert hallotta az a kicsodamicsoda ember, hogy az u.tesóm az olyan ügyes csaj. Na, tesóm is így gondolta, tehát megbeszéltek egy találkozót. A faszi öltönyben, komolyan és pontosan. Tesóm hasonlóképp. Leültek,kávéztak...megtörténik a bevezetés. ..és miről kezd beszélni a fickó?Totálisan másról .Elkezdte leadni azt a táplálékkiegészítős szöveget, amin mi már túljutottunk, nem is akármilyen szinten. Mostmár képesek vagyunk vicceket, groteszk történeteket gyártani oly módon, hogy közben saját magunkon is röhögünk. Röhögünk?Nyihogunk...szóval a faszi meg csak mondja neki szórul-szóra azt a sablont, amit már hallottunk azoktól az emberektől, akik átszellemültek ezeknek a cégeknek az oktató dvd-itől.
Egy ideig hallgatta, mert hát szegény hapsi teljesen beleélte magát, de aztán elkezdte unni. Hogy ne rabolják egymás idejét, tesóm töredelmesen bevallotta, hogy hát igen. Ő ismeri ezt a céget, a termékeit, és köszöni szépen de nem élne vele. Micsodaaaaa???Na neee...az nem lehet!Ez egy hihetetlen meggazdagodási lehetőség!! Nem szabad kihagyni!! Energia befektetés nélküli milliók.Csak némi aprópénz kell hozzá!Egy fél éven belül pedig már Amerikába is kijuthatsz! (kérdésem:és?!) A tesóm hajthatatlan volt. Köszönte szépen és már ment is volna!Ha hagyták volna!Kihagyhatalan ajánlat!Én azt szeretném, ha sikeres lennél!Ha nem kéne dolgoznod, csak drága holmikat vásárolhatnál! Jót akarok!Köszönte szépen és már menekült volna!Dehát nem érted?Ez egy hatalmas üzlet,ami biztos siker! szinte ingyen!Köszönte szépen és szaladt a lifthez!
Kivülről úgy nézett ki,mint egy rossz kapcsolat,ahol a nő szakítani akar, de a férfi még győzködi, hogy örökké szeretni fogja. A liftajtó volt a határ. Ott eldöntötte u.tesóm,ha beszáll mellé és továbbra is nyomja a süketelést a manus, akkor nem zárkózik el a tetlegességtől sem. A fickó talán belátta, hogy nem sikerül nyélbe ütni az üzletet, vagy esetleg érezte, hogy üldözőből azon nyomban üldözött lesz, nem szállt be a liftbe. Értetlen arccal állt a Sugár első emeletén és egyszerűen nem fogta fel, hogy emberek hogyan is mehetnek el a szerencséjük mellett....

Nem is tudom, hogy mi az,ami mellett vakon kiállnék. Nem csak termékekre gondolok, hanem úgy bármire. Amire azt mondanám, hogy márpedig ez a jó,vagy ez a helyes...ahogy egyre inkább telik az idő, úgy jönnek a tapasztalások....talán majd ha már olyan öreg leszek, hogy a hamu is mamu,és annyi megélt év lesz mögöttem, akkor talán lesznek ilyen megnyilvánulásaim..

2009. március 10., kedd

Anno a középsuliban volt egy olyan tantárgyunk,hogy kommunikáció. Egy amerikai faszi tartotta, aki elvégzett egy NLP képzést és próbálta nekünk is átadni a tudást. Persze, mi akkor inkább a tanulás segítésére használtuk, így csak egy-két fogást sikerült elsajátítani. Most viszont találtam egy könyvet (Richard Bandler :Using your brain-for a change), ami hihetetlen kalandra csábítja az agyam. A végtelen képzelgéseimnek végre értelmet adhatok, és talán hasznos dolgokat is művelhetek belső világommal. Ahogy olvasom, úgy vettem észre, hogy talán másnak is lehet vele segíteni.Ha teszik, amolyan lelki gyógyításnak is felfogható. A lényeg, hogy legyen képzelőerőd. Habár..mindenkinek van,nem ?Vagy tud annyira sivár lenni ember, hogy ne rendelkezzen efajta képességgel?Én például simán el tudok mozizni magamban..és néha elég szórakoztató vagyok:)Lehet, hogy ezért se nézek olyan sok filmet?!
Simán elvagyok az agyi játékaimmal...csak nehogy magam maradjak...:)

2009. március 7., szombat

Hajnalban,mikor nem jön álom a szememre (ahogy most is),úgy érzem magam, mint Milla Jovovich a Resident Evil-ben.Tök egyedül..kinézek a tetőtéri ablakból..hát most is egyedül..csend van...egyetlen egy ablakból se világít a fény...félelmetes:)...úúú..ááá nem ..szeretem. Elmém ilyenkor nyílik meg igazán...az álmok,melyeket az agyam kreál magának, még minidg mozizik a szemem előtt, de ugyanakkor már ébren vagyok. Ha nagy regényíró lennék,biztos ömlenének a betűk az ujjam végéből...de nem vagyok..csak firkálgatok,maszatolok a világháló papírján..úgy látszik,ma hajnalban az ujjaim besültek...kiürült a betűtár:)..egy kis alvással talán újratölthetem..visszafekszem...

2009. március 5., csütörtök

Odakozmált végtelen.


Viszem ki a szemetet a szelektívbe, és összefutottam az egyik szomszéddal. Egy ideje rákot diagnosztizáltak nála, és akármikor összefutunk,egyre rosszabb állapotban van.Állítólag már nem is kemózzák, mert nincs értelme. Na, ahogy baktattam vissza az üres szatyorral, belegondoltam, milyen az,amikor már nincs. Amikor nem vagy. Nem veszed többet a levegőt, nem érzel, nem érzékelsz, egyszerűen megszűnsz létezni. Csak a tested marad, de már te azt nem érzed. Mi van utána? japersze...mennyország...és ha nem?..jó.A pokol.De ha az sem?Csak a semmi? Mikor Fannimat lefektettem, kifeküdtem a kanapéra és megpróbáltam elképzelni...nem vagyok..nem veszem a levegőt.. nincs körülöttem fény.. hangok..érzések....aztán veszek levegőt:))..de a gondolat marad...basszuss!!nagyon szar lehet.Ez nem is az üresség, hanem a semmibe való belegondolás..inkább az a mennyország-pokol variáció legyen..mert akkor még a lelked (ha egyáltalán létezik) érez. Most örülök csak igazán, ahogy érzem az odaégett burgonya illatát a tűzhelyen (filózgatás közben sose főzzél!), a fejfájást, ami két napja gyötör a nátha miatt..és ha nem megyek ki a konyhába, akkor hamarosan a tűzcsóvát is érezni fogom a bőrömön...mert létezem...

2009. március 3., kedd

Állítólag működik, hogy neten ismerkedik az ember. A sporttárs szerint az u.tesója is így találta meg a boldogságot. Na én megnéztem a felhozatalt az egyik oldalon,csakúgy kíváncsiságból.
asszongya...neve:XI.András...most vagy királyi családból származik,vagy így különböztettékvhn meg a sok Andrást a családban. 61 évesnek írta magát, de a II.világháborús katonai képe lehet fent a neten. Jóképű...volt....1954-ben...aztán...Dávid. Ez nagyon pofátlan. Az esküvői képe van berakva a kép helyére,csak a mennyasszony valahogy nem fért rá. ..tovább...József.Nagydarabnak néz ki, félpucér,úúúdeizmos, ja?..a másik képen már bőrkabátban és szigorú tekintettel...vállalkozó.De bírom,mikor vki ezt írja...mire vállalkozik?!...tovább...Laca.A lászló egyik változata lehet. Ő alul is pucér!Komoly kapcsolatot keres. Hááát...dolgozhatott volna még a képen:))...na.meg is van a párja..Nikol. Ez is pucér..komoly kapcsolatot keres bugyiban. Hogy ezek miért nem találtak még egymásra??!!..nem értem..

2009. március 2., hétfő

Ma kérdeztem a fickómtól, hogy miért nem olvassa a blogomat, mire hanyagul azt mondta: -Mert unalmas.
:)))
tudom, hogy tök unalmas vagyok. Nevelem itthon a gyerekem, eljárok futni és ha nem viszem ki időben a szemetet,akkor izgulhatok, hogy a kukásautót utol tudom-e érni kora reggel.Hát ez van. Viszont minden nap átböngészem a neten még a legapróbb hülyeségeket is, hátha legalább mással történik vmi, vagy a világban van e olyan esemény, ami legalább felrázza a más számára unalmas életemet. Tessék. Startra kész a Kepler-űrteleszkóp,hogy megtalálja a Földhöz hasonló bolygókat!!Navégre.Imádom ezeket a híreket. Reméelm, hogy egy jó pár év múlva belátják a haverok, hogy nem kellett volna kinevetni, mikor elmeséltem egy régi történetet. Nem fogom részletezni, mert így se tartanak normálisnak, de nem vagyunk egyedül a világban,az már fix. Jóóóó...nevess kedves olvasó...már megszoktam:))))....de egyébként elolvasom a mitől leszek ellenállhatatlan?a nők miként vélekednek a pocakos faszikról?Miért nem kap közös támogatást Közép-Európa...blablabla...szóval minden érdekel, mivel itt élek ezen a földrészen,nagyhasú fickókkal,és miért nem vagyok ellenállhatatlan???Mert sose voltam. Vagyis néha. Pillanatig,vagy talán egy hétig.Aztán elmúlt. Valahogy nem vagyok az a lélegzetellálító,de erre kb. csak 35 éves koromban jöttem rá. A fickók persze hamarabb:) Aki nem ismer, most azt gondolhatja, hogy ronda és kíváncsi csaj lehetek...

2009. március 1., vasárnap

Mostmár biztosra veszem, hogy a tavasz elkezdődött. Először is. Olyan vad nagytakarításba kezdtem, hogy még én sem hittem el, hogy ez én vagyok,és rájöttem, hogy ez igen hasznos dolog. Másodszor.A függönyön nem is sötét keki virágszirmok vannak, hanem élénkzöld! Aztán meglett az egyik figura a játékbuszból.Pont a sofőr tűnt el:)
Teljesen kivilágosodtak a szobák,a konyha,és még a fürdő is. Ablakot tisztítottam. Mintha a telet űztem volna ki a porszívóval és a portörlővel. Annyi energiám szabadult fel, hogy nem tudtam abbahagyni. Üresjáratban palacsintát sütöttem,Fannit szórakoztattam,bevásároltam. Estére sem fáradtam el. Mint egy háztartási robot:))..tényleg!volt egy ilyen csehszlovák film,mikor gyerek voltam:))..persze, ez csak fizikai dolog, hiszen olyan szinten nem kapott impulzust az agyam, hogy talán ezért sem tudok még mindig leállni. Az égegyadta világon, semmin se kellett törnöm a fejem. Mindent rutinból tettem. A reggelit,a teát, a teregetést, a bevásárlást (volt listám),a takarítást..mindent. Mégis úgy érzem, hogy csináltam vmit.
Ha éjfélig nem nyugszom le, kimegyek és felásom a kertet:)A kutya biztos partner lenne benne, mert ahogy délelőtt elnéztem az udvart,hááát... egy sírásó cég jól járna vele. Habár egyszer kiásta egy volt kutyánkat, aki még a dédi kedvenc ebje volt a II.világháború után, és annyira ragaszkodott hozzá, hogy a telek végében helyezték végső nyugalomra. Namost...a jelenlegi házörző kihantolta...gusztustalan..pedig mennyit ábrándoztunk a tesómmal anno, hogy kitudja milyen kincseket rejt a föld. Kitudja?!...két Lédit, három Buksit és legalább egy Bundást. Másnál tavasszal előbújik a hóvirág és az ibolya, nálunk a kutyák. Tavasz van!!!:)