A minap beszéltem valakivel. Van egy barátja,szereti (és nem csak úúúúgy) és azt mondja, hogy közöttük vmi bensőséges izé van. A lány elmondása szerint, régóta ismerik egymást, apró ajándékok, kézenfogvajárás, átkarolás,bohóckodás, összenézések,mittudomén...egy pár éve kezdődött. De no szex!A lány már nagyon szeretné,de hát könyörgöm!Lány!Mégse dobhatja oda neki magát, hogy: Légy enyém!Na mindegy..asszem..a faszi többet nem szeretne tőle, pedig bizonygatja, hogy fontos neki, meg ő a minden.Persze, ehhez semmi közöm,de mégis elgondolkodtat ezzel kapcsolatban egy csomó minden. Létezik testi érintkezés nélküli kölcsönös szerelem?Nem feltétlen szükséges az, hogy vízszintesen is ismerjék egymást?Elegendő a lélek, a gondolat egysíkon való mozgása?
Vagy történetem lány hősét magas szinten átrázzák?De miért is ráznák?Nem kér tőle pénzt a fickó,nem csinál neki semmit, amiért cserébe hitegethetné...Meddig lehet ezt kibírni?Mármint a lányrészéről?Tisztességes ez?Vagy valóban létezik barátság, apró szívdobogásokkal,egymás lélekvándorlásával?És mivan,ha megtörténik a szerelmi együttlét?Ugyan olyan marad?Háát én nem is tudom...A barátság az barátság. Ha több van ennél,akkor az nem nagyonjóbarát, hanem már többmintbarát. És ha hálószobáig meg sem áll a dolog, akkor lehet, hogy nyertél egy lepedővirtuózt, de elveszítettél egy barátot. Aztán kétesélyes. Örökre együttmaradtok,kandalló,hintaszék, te kötögetsz,ő gombolyít,vagy reméled, hogy egyszer ismét egymásra találtok,mint barátok, de az már nem lesz olyan....