Hajnalban,mikor nem jön álom a szememre (ahogy most is),úgy érzem magam, mint Milla Jovovich a Resident Evil-ben.Tök egyedül..kinézek a tetőtéri ablakból..hát most is egyedül..csend van...egyetlen egy ablakból se világít a fény...félelmetes:)...úúú..ááá nem ..szeretem. Elmém ilyenkor nyílik meg igazán...az álmok,melyeket az agyam kreál magának, még minidg mozizik a szemem előtt, de ugyanakkor már ébren vagyok. Ha nagy regényíró lennék,biztos ömlenének a betűk az ujjam végéből...de nem vagyok..csak firkálgatok,maszatolok a világháló papírján..úgy látszik,ma hajnalban az ujjaim besültek...kiürült a betűtár:)..egy kis alvással talán újratölthetem..visszafekszem...