2009. március 25., szerda
Lépésről lépésre
Vettem egy lépésszámláló kis szerkezetet. Beállítottam rajta az időt és mindent lenulláztam. Reggel fel is tűztem a nadrágom derekára. Természetesen lányommal tejbegrízt és egy pár főtt kolbit mustárral és két szelet kenyérrel benyomtunk. Aztán délben spenót tükitojival:)
Na én lépegettem ide is,oda is, fel az emeletre, le az emeletről..aztán vetettem egy pillantást a kütyüre. Basszuss! Alig léptem!! Megtett kilométereim száma egy óriási nulla! Kalória?Úúú...110! Még egy zsömlényi se!!...Most jöttem rá, hogy így mozgás nélkül egy nagy paca leszek!...alig várom már, hogy Fannim és a spori meggyógyuljon. Újra lötyögés a gumipályán és a röhögés:)...egyszer egy idősebb haverom mondta:Amíg nem mértem a vérnyomásom,nem is volt magas!...valahogy így vagyok ezzel a lépésszámlálóval is...amíg nem mértem le,addig azt hittem, hogy úgy égetem a zsírt, hogy szinte füstöl a bőröm..és tessék...olyan leszek, mint egy fóka....már csak azt kell megtanulnom,hogy hogyan pörgessem a labdát az orromon...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése