Lassan már kezdtem úgy érezni magam,mint egy biológia szertár kitömött mókusa. A csontom még megvan,de már a belső részeim hiányoztak.Minden egyes műtéttel eltűnt belőlem vmi.
Mostanra viszont sikerült végre kideríteni,h mi az én bajom. Pajzsmirigy-túlműködés. Így, egyszerűen.Tehát.
A szívem nem azért ver hevesen,mert szerelmes vagyok,csak a pulzusom megemelkedett..Egyébként se voltam úgy oda érte:)
A klímaváltozás pedig nem is olyan nagymértékű Magyarországon, csak a hőérzetem lett kissé felfokozottabb.Reggel valóban hideg van és az emberek nem hülyék,h már kabátban járnak.
A pamlagon sem lustán heverészek,csupán a szívinfarktus tüneteivel küzdök néha.
Na és most,h ezeket tisztáztam magamban és van kilátásom arra vonatkozóan,h akár még 30 évet is élhetek,átértékeltem az életem. Nem mondtam le a hőlégballonozásról és az özvegyi nyugdíj megkaparintásáról, újra hiszem,h krémesezni fogok az Igazival a kedvenc cukrászdámban és h túlélem a kutyánkat,vagyis látni fogom még szépen a kertünket.
Mindjárt másképp kezdtem látni a világot... és ezúton tenném közzé,h akinek örökbe adtam vmit az elmúlt hónapokban,azt kérném vissza. Aztán.Elegem van a kedveskedésből.Nem vagyok az,csak...csak elvoltam keseredve és adtam az emberi fajnak egy esélyt,h talán eredendően mindenki jó. Dehogy!
Még hátra van egy ultrahangvizsgálat,de az már tuti,h a cucimucivikinek annyi....
Csak is a hátrányos helyzetűeken,gyerekeken,fiatalokon,betegeken,szerhasználókon, mentálisan problémás,és a nehéz anyagi helyzetben lévőkön fogok segíteni.
Szóval,jól vagyok...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése