Közel van? Igen. Az alap élelmiszerek megvannak? Igen. A lényeg,h kiszolgálnak? Igen. Akkor mi a baj? Semmi! :)) Dehogynem....
Fotocellás ajtó,ami nem mindig érzékeli,h be szeretnél menni. Tételezzük fel,h beenged.
Kosár mindig van,mivel sosincs tömeg.Vagy én nem találkoztam még vele. A polcok zsúfolásig magyar(?!) termékekkel,mert h magyarságát nagyban hirdeti a cég. Jobbra lecsó konzervek választéka,balra a cukros üdítők tobzódása. Kissé szűk a hely, így hát nagykabátban és rétegesen öltözködve még sosem mentem vásárolni. Jelzem,h nem vagyok kövér! De ha az lennék? Akkor már meztelenül is passzentosan mozognék a sorok közt.
Mivel a lecsót inkább én készítem,ezért mindig beljebb kell mennem. Át az általában sosem friss zöldségek és gyümölcsök közt. Egy vmitől azonban mindig elfogadom a bocsánatot. A helyben sütött sütőtöktől. Azt nem tudom,h ki találta ki,de eszméletlen!
A tejtermékek rendben vannak és a pék áru is. Korántsem magyar árakon. Inkább egy különlegességeket kínáló delikatesz kisboltéhoz hasonlít. Azzal a különbséggel,h ott minőségi termékek vannak felsorakoztatva. De ne legyek már olyan kötözködős! Miért nem tanulok meg kenyeret sütni?
És akkor el is érkeztünk ahhoz a részhez,ahol az eladóval találkozunk. Persze,már legalább kettőt ki is kerülök közülük,mert állandóan áraznak. Hol le,hol pedig fel. Szóval a kontakt.
( kb. két perc ácsorgás után és te vagy az első.)
Odajön és unott arccal kérdezi mindig...
-Kérsz vmit?
Nem vagyok hajlandó rossz kedvű lenni.
- Igen,kérek 30 dkg blablabla.
Szájhúzós tekintet lesz az unott fejből,mivel mozdulni kell. Le se szarja,h mennyit kértél. Levág 50 dkg-t. Nem kérdezi meg,h maradhat e,hanem visszatér a dögunalom tekintethez és kérdez:
-Kérsz még vmit?
Nyugodt vagyok és azt mondom,h nem.
Mindig ez a nő van a felvágottas-sajtos részlegnél és a hentes,aki tőle max. 2 méterre áll, az életért nem szolgálna ki helyette. Pedig húst még nem láttam ott venni senkitől. Én se tenném. Fiatal vagyok még a halálra. Persze,a felvágottak is kegyetlen mód tudnak kinézni. Csak kétféle sajtot érdemes ott venni. Az olívás füstölt sajtot és a pepperoni paprikásat. Azt nem tudom,h honnan hozzák, de ezt is eltalálták,mint a sütőtököt.
Pénztár. A gép kezelője lassú. De nem olyan mint a csiga. Lassabb. Szinte áll. Mint amikor a videófilmben kíváncsi voltam,h tényleg úgy van e, és nyomtam egy pause-t,aztán lasssssan elindítottam,kikockázva a történést. A futó szalag pedig csak dísz. Sosem működött és nincs is szándékukban beindítani,mivel tele van pakolva a pénztárgép köré minden. Rágó, nyalóka,öngyújtó, akciós ilyen,lejárt olyan.
Természetesen ők is szoktak kedvezményeket adni és röpújságjuk is van. De neked kell résen lenni,mert sosem kérdezték még meg, mit akarsz.
Néhány évvel ezelőtt a közeli Arany Alkonyból kilógott egy néni kekszet venni. Hűséges vevő lehetett,mert a pénztár távozása után lett rosszul,amikor már kifelé ment.
Én hívtam ki a mentőt,mert a biztonsági őr folyamatosan a 105-öt hívta és nem értette,h az a tűzoltók.
Ennek ellenére még is bemerészkedek. Hogy miért? Mert büszke vagyok rájuk,h senkinek nem hódolnak be. Nem érdekli őket a konkurencia, a munkanélküliség és legfőképp a vevők.
Mmmm....és imádom a tűzoltókat. Azok olyan jóképűek :D
Ajánlom annak,aki terápiás célzattal megy be vásárolni,h megtanulja a belső nyugalmat. Kiváló kiképző hely.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése