Majomparádé.

Végül is..egész jó ajándék lesz. Háziasszony,szeret főzni, humoros. Igen. Szeretni fogja. Megvettem és már csak ez az egy volt belőle. Lányom is díjazta. Beledugta kis kezét és bábozott vele önfeledten, nem is gondolva,h ez egy edényfogó. Najó, tegyük el,mert piszkos lesz - mondtam és félretettem.

Kinyitottam a sütőt. Nem volt elég a kánikula, még a kiáradó forró levegő is tett rá egy lapáttal. Oh! A pizza viszont gyönyörűen megsült. Körbe a szélén a tészta kissé megdagadt és beljebb haladva, vékony rétegén istenien olvadt egybe a paradicsom mártás a sajttal. A kiáramló meleggel pedig együtt szállt a bazsalikom jellegzetes illata. Ahogy nyitottam a sütőt,gyorsan kellett cselekednem. Nyúltam a konyharuháért,de sehol se találtam ...és akkor megpillantottam a félretett edényfogót. Na jól van. Legalább kipróbálhatom-gondoltam és beledugtam a kezem a majom fejébe.
Elkaptam a kerek lapot és húztam ki a rácsról. Ááááááá....a maki szájában az ujjaim szinte ronggyá égtek a forróságtól. Mi eeeeeeeeeeez????!!!
Olyan fürgén járt az ujjam az olvadt kelepcében,mint amikor kislány koromban Beethoven egyik zongoraleckéjét próbáltam előadni Marikanéninek,a kissé ideggyenge zenetanárnőnek.

Amilyen sebesen felvettem, olyan gyorsan le is dobtam magamról a majompofát. Pedig belül a szája rücskös,vagyis.....vagyis basszuss... nem az a lényeg,h ne égesse meg a kezem,hanem az,h ne csússzon ki a kezemből a tálca.
Óó....azt hiszem,nem a rokonomnak kéne odaadnom ezt a majomparádét,hanem fel kéne dobnom a vaterára, mint szexuális segédeszközt.
Miket el nem adnak a Spar-ban?!