Ma sikerült ismét a géphez ülnöm úgy, hogy a gondolataim elinduljanak. Egy hétig strandoltam a Balaton partján ismerősökkel és annyi élmény ért pozitív és negatív irányban, hogy rengeteg témakört tudnék beindítani. Máris eszembe jut, hogy míg évekkel ezelőtt bárkivel,bárhova el tudtam volna menni akár hosszabb távra is, most azt érzem, hogy megöregedtem. Vannak megrögzött hülyeségeim,a tolerancia néha felejtőben a van a szótáramban és ami a legszörnyűbb, hogy ezen egyáltalán nem keseredek el. Aztán eszembe jut a pofátlanság, az élősködés, mint szó. Mit is jelent? És kinek?Jelent egyáltalán is vkinek vmit?...de ráértem csak úgy merengeni a hosszú vízparton.Önfeledt játék...öregnek és csecsemőnek.Valahogy a vízben,szikrázó napsütésben, gondtalanul, az évek egybemosódnak.
Csak az első nap jutott eszembe, hogy milyen puffancs is vagyok.Pár nap múlva úgy kaptam le magamról a ruhát, mint a rutinos pornós a kamera előtt:)...
Bármilyen közel is volt Csopak, jó volt haza jönni.A kutya megint gödröt ásott,anyámnak semmi nem jó és főznöm is kéne vmit...