Ahogyan a farkas felkel a nagymama házában és a hasát fájlalja, úgy keltem fel én is,h talán egy kis víz helyrehoz. Nem a kútból. Halk léptekkel vonszoltam le magam a kanapéra, mert a konyha már túl távolinak tűnt. Talán már a víz se segített volna,csak a piócás ember. A bakterból is kiűzte a rosszat,lehet,h bennem is kavarog. Egy nospa. Kettő,három és mielőtt te lennél a párom, már öltöztem is, h az ügyeletre érjek minél hamarabb. Csak mackónadrág,meg egy póló, úgyis jövök haza. Adnak egy injekciót,megnyugszik az epém görcse és ahogy halkan osontam le az éj leple alatt a kocsihoz,úgy surranok vissza a takaró alá. Mire odaértem,szabályos derékszöget alkotott törzsem a lábammal. A naív Piroskát és a gonosz vadászt nem hibázhattam. Ez itt kérem szépen nem mese volt!A valóság. Némi párhuzamot véltem felfedezni szüléses fájdalmam között,de itt csak kövek lennének a gyermekeim. Olyan lassan csúszott a lábam az aszfalton,h ne rázkódjon a testem,a köveim. Szinte suhantam. Ahogy a szépségkirálynőket tanítják járni.
Az ügyeletes orvos már ismert. Két hónap alatt harmadszorra mentem, már a tajkártyám se kellett neki. Nem próbált meg görcsoldóra rábeszélni,mert látta,h a könnyes tekintetem iszonyatos kínokat rejt. Kitöltötte a papírokat a mentőnek és mire eljutott az agyamig,h innen nem szabadulok egykönnyen,már jöttek is a betegszállítók. Hol szirénázva,hol csak némán száguldozva vittek az I.sz. Klinikákra. Már mérhető a Nap körüli téridő-görbület,így a kórházban lévő folyósó,mint féreglyukon át vezető időlassulás is érzékelhető átlagos ember számára,ha hordágyon tolják a kietlen úton. Itt az óra megállt,az emberek belassultak,csak te van állandó és a hevesen verő szíved. Na meg az epegörcs,aki a világért sem hagyná el a tested. Úgy éreztem,h eljött a végem és vártam,h a Mindenható gyors mutyizásba kezdjen az Ördöggel,hátha nem kell egy kondérban ülnöm a forróságban. Csak remélni mertem,h az ambulancián az álmos személyzet kissé fel fog pörögni. ÓÓ..Vérvétel. Vizelet. Adminisztráció. Adminisztráció és még mindig ír,ír és ír. Nem hiszem el. A kő kezd beékelődni az epevezetékbe,keresi az elzárható utat,h belső szerveimmel jól kiszúrhasson és még mindig ííííír…de mit? Ultrahang és röntgen. Meg egy koktél. Infúziót be is kötötték,ami a szokásos sóoldat és a kevert fájdalomcsillapító. Wow! Pillanatok alatt talaj részegnek éreztem magam. Mintha tíz sörre megittam volna egy kisvilmost. Te jó ég! Szeretem a párom, anyám nem is lökött és világbéke!
A további vizsgálatra már tolókocsiban vittek és vihettek volna bárhova. Hódítsuk meg a Földet! Nem tudom,h mi történt,de az idő és tér még mindig görbe volt. Belassult ápolók, csoszogó álmos orvosok. Csak én voltam türelmetlen és állandó. Közben eltelt legalább három óra,de én ezt egy hétnek éltem meg. A vizsgálat és a labor eredményeire várva lefektettek egy vizsgálóágyra. Vagy én voltam túl széles,vagy az ágy baromi keskeny,de elaludni nem mertem rajta,mert egy fordulattal a linóleumon koppantam volna. Az óra hajnali fél ötöt mutatott. Megjöttek a várt papírok. Nem akarnak operálni. Csak megfigyelni. A gyulladás le kell,h menjen,mert laporoszkóppal mindenkinek egyszerűbb. Nekem is és nekik is. A fájdalmam elmúlt,hála annak a koktélnak,amit az ügyleletes helyi mixer kevert, és már döntöttem is. Haza akarok menniiiii!! Ők meg figyelni. Nem tudták,h annyira erőszakos vagyok,h a szüleim már a nevelésemet 12 éves koromban befejezettnek nyilvánították és csak remélhették,h valamikor hasznosítom az életben mindazt,amire tanítottak. Összeszedtem a papírjaim, elkértem az ambuláns lapot és már vettem is az irányt a metró felé. Máskor az is zavart,h nincs rajtam szemfesték, most meg melegítőnadrágban és otthoni pólóban kócosan ültem a műbőr ülésen hazafelé tartva. Valahogy ismét begyorsult az idő elhagyva a kórház épületét, és ahogy feljöttem az aluljárón,már a busz is ott termett. Aztán mögötte a másik,h át tudjak szállni. Sikerült az autóhoz érnem. Végre. Tíz perc és otthon voltam. Fáztam a fáradtságtól és lábaim remegtek a kimerültségtől. Úgy ahogy voltam, ruhástul zuhantam az ágyba és már aludtam is. Egész délelőtt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése