A változás megtörtént.A sunyi hószállingózásból erőteljes havazás lett. A terasz korlátján 5 cm, a lépcsőn egy,mert letapostam,a kertet pedig legalább 8-10 centis fehér takaró fedi. Egyszerűen gyönyörű innen az ablakból nézve. Minden olyan tiszta és nyugodt. Még a kutya is,mert hiába gondolja,h kinti ebként öntisztító és nincs szüksége fürdésre,ahogy olvadt rajta a ráhullott hó, úgy lett a bundája egyre fényesebb. Lassan ki is engedem a lakásból....
A hólapátolás nem is annyira nehéz. Kétszer végigtoltam a ház előtt és már kész is. Na még a bátyámék előtt.... de ha már öt házzal arrébb megyek,akkor addig is utat vágok. Csak két ide-oda tologatás. Röpke negyedóra alatt kész lettem. Na még a szomszéd előtt,ha már itt vagyok...
Amíg a hólapáttal egy hosszú táncot jártam,addig gyerekem a kertben hóembert épített. Alakját elnézve Jabba a Star Wars-ból, viszont idétlen tekintete senkihez sem hasonlított. Dióból rakott közelülő szemei mókássá tették fejét. Fannimnak tetszik...imádom,ahogy kacag...
Reggel.
Egy napja rázza Holleanyó a dunyhát. Szerintem a kézremegésével el kéne mennie orvoshoz,mert akár Parkinson-kórja is lehet. Vagy ha nem megy,akkor legalább a párnát vegye ki valaki a kezéből!!
Tegnap még szépséggel és némi romantikával néztem,ahogy minden fehérben pompázik,ma reggelre már csak a hólapát türelmetlen nagy kék fejét látom. Szinte erőszakosan húz csúszós táncába, h megint keményre fagyassza összes végtagom. Inkább egy forró kakaó. Nem csak testet,de talán a lelkem is felmelegíti.Hátha megszeretem...hólapátot:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése