Semmi kétség nem férhet ahhoz,h jön a tavasz. A múlthéten született hóember teljesen ellaposodott, a dióból készült szemei pedig szétfolyós teste mellett hanyagul hevernek.
A kertben ismét felélénkült a forgalom, a madarak hangos csipogásától zeng a hajnal. Hamarosan szerelembe fog esni az egész élővilág. A galambok nem egymás mellett, hanem egymáson fognak egyensúlyozni a villanypóznán,a parkban lévő kutyasétáltatás pedig több figyelmet érdemel majd, mert hamar összegabalyodhatnak a pórázok az ebromantika következtében.
Állítólag az embert az különbözeti meg az állattól,h tud uralkodni az ösztönein,így nem kell attól tartani,h mi is a metróban egymáson utazzunk.
Az érzelmeimet én is simán kordában tudom majd tartani és ellenállok mindennek. Kivéve a kísértésnek:)
Oscar Wilde után szabadon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése