A játszótérrel sosem tudtam mit kezdeni,mert nem volt kijelölt helyem a mókára.
Kertes házban nőttem fel, ahol hinta,homokozó,kincsekkel teli sufni és megannyi fa várt a csúcsok megmászására,ahonnan már csak a rigó fütyül bele a végtelenbe. Ha pedig untuk a saját kalandparkunkat,akkor átmentünk más barátaink kertjébe,ahol folytattuk azon a cseresznyefán, amelyik meggyfán abbahagytuk:) Persze ennek hátulütője is volt,hiszen sosem tudom meg,h milyen egy csövekből összehegesztett űrhajóról ugrálni,vagy mókuskerekezni. Nem kellett megharcolnom a homokozólapátért és sóvárognom egy szabad hintáért. Anyám sosem tartott szemmel játék közben és eszébe sem jutott,h azalatt az idő alatt talán éhen is halhatok.
Játszótér közelébe csak akkor kerültem,mikor a lányom megszületett. Azt gondoltam,h lásson mindent,aztán döntse el,h hol szeretné a közeljövőben a kikapcsolódásra szánt időt eltölteni.
Együtt tanultuk meg,h ez egy igen furcsa közösség és vannak írott és íratlan szabályok.
Először is,el kell döntened,h te az aggódók vagy a lazák táborába tartozol.
Aggódó:Minden játékeszközt megjelölsz a gyereked monogramjával. Egészséges ételeket,higiéniás törlőkendőt, többszörösen átszűrt ásványvizet és fejkendőt,télikabátot,váltópólót viszel a "nagy" útra.
Laza: Bízol abban,h a biciklivel/rollerral/ nyuszimotorral nem töri össze magát míg odaértek,mert annyira hajtja magát, összeszedsz néhány vödröt,kis gereblyét,sütiformát és bedobod a bicikli/roller/nyuszimotor tartójába. Nem aggódsz,h ott hagyod a felét,mert ez már legalább a harmadik készlet,másrészt meg 950,- Ft csomagja. Viszel innivalót és van nálad zsebkendő.De nem nedves,mert ha neked kell az orrodat fújni,akkor elég gusztustalan érzés utána.
Amikor megérkeztél a helyre,akkor is kétfajta variáció van. Vagy leülsz te is a homokozóba és gyártod a sablonfasírtokat, vagy végre elengeded és hagyod,had tapasztaljon az a gyerek. Rá fog jönni magától,h a faágnak és kavicsnak semmi íze és a hintában csak a nagyon merészek nem kapaszkodnak. Na meg vándorcirkuszban a lengőtrapéz mesterei.
Harmadik alkalom után tudtam csak meghatározni,h laza vagyok. De azért annyira nem, h kötetlenül beszélgessek lányom valamennyi ovistársának szüleivel. Nem keresem senki barátságát,de azért ha kérdeznek, válaszolok. Egyszerűen nem tudok néhány mondatnál többet mondani olyan dolgokról,amik nem foglalkoztatnak. Üres fecsegést,csak is lányos zavaromban vagyok képes produkálni,de azt is már akkor szoktam szégyellni,mikor elhagyja a számat. /Ezúton is elnézést kérek attól,akit ez rettenetesen zavar./
Ezeket mind összegezve és átértékelve meg kell,h állapítsam, Fannim jóval ügyesebb ezen a téren,mint én. Képes azonnal feloldódva belevetni magát a játékba,míg én az élet játszóterén szorosan kapaszkodok a csúszdán.Azt hiszem...felfelé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése