Megkezdődött a lomtalanítás. Ezt az időszakot nem is tudom mihez hasonlítani. Egyrészt van az az ember, ki a lomot először a sufniban,garázsban,pincében és a többi eldugott helyen halmozza fel.Ezek a már semmire sem jó dolgok.Habár anyám mindenre tud magyarázatot adni, hogy miért tartogassunk akár egy csorba bögrét vagy egy két lábú asztalt. Na ez volt a kínál-oldal.
...és akkor jön a kereslet-oldal. Az első hullámban, akik már hetek óta cirkálnak a kis utcákban,azoké a vas-fém hulladék. Ezek általában nyitott tetejű, évről -évre jobb autókon közlekedő egyének...a második hullámé az a hulladék, akik már nemcsak a fémre,hanem a bútorra is utaznak.Ők sokkal sokoldalúbbak....a harmadik szemezgető csoport már csak a morzsákon osztozhat,max. a csámpás szekrényről tudja leszerelni az alumínium kulcslyukat...most is hallom,ahogy megállnak a házunk előtt feltornyozott ócskaságok mellett.
Mint minden évben, idén is rengeteg holmit tettünk a kapun kívülre. Mintha egész évben szexelnének a csálé szekrények és kifeküdt heverők a garázsban. Egyre több van belőlük,pedig esküszöm,hogy nem vettem tavaly semmit!Remélem, hogy most elvágtam a vérvonalat és sikerült minden nagyobb bútort kihajítanom....jaj!Közben eszembe jutott az a fotel, ami hátul van a sufniban. Abban szokott a macska heverészni,de már olyan büdi, hogy a nyavajás állat is messzire elkerüli. Na ezt még rádobom a kupacra.....
Hm..ahogy kidobtam,egy romanő ott pihent meg rajta. Mondtam neki, hogy csupa bolha lehet, de nem érdekli. A szemét le sem veszi a szomszédunk előtt éppen kirakodott hulladékos zsákokról. Közben előbukkant a barátnője.Vagy rokona?Nem tudom...azt kérdezi:-Van még vmi?
Ezt a kérdést normál esetben nem is tudom hová tenni, de most mintha fél szavakból is megértenénk egymást. Válaszom:-Nincs.
Alig várom már, hogy jöjjön a mindent összezúzó kocsi. Fanni imádja ezeket felül szirénázó,csörömpölő teherautókat. Ma már látott ilyet a másik utcában.Ámulva nézte, ahogy a 70-es évekbeli végeláthatatlan szekrénysort hokedli méretre préselte az autó. Egyébként tök jó.
Amihez az ember ragaszkodott még egy 20 éve, spórolt rá,talán még otp-hitelt is felvett,attól most olyan gyorsan szabadulna.
Én szeretem elnézni ezeket a kupacokat. Végülis...egy családtörténet,egy élet leledzik benne. Különbözik pl. egy lakótelepi és egy családiházas halom...és teljesen más egy belvárosi bútortorony is....és mennyit nevetek, mikor spontán ruhát próbálnak lomolás közben.Úristen!Az mindent visz! Molytól agyoncsámcsogott divatjamúlt nyúlbunda....még jó cipő!:)...persze..most itt kacagok.. közben meg ha vki meglátja nálam a két kis piros műbőrfotelt,ami anyámék első bútora volt, ugyan úgy nem értené. Hm. Sem a garázsban rejtegetett fantáziával teli szekréynsort, ami a mamáméké volt és még ha kinyitom az egyik fiókját, az ő lakásuk illatát érzem. Sose lehet tudni! NA és ettől a mondattól kezdve, már egybe is olvadtam azzal a roma nővel,aki a bolhás fotelban pihen:)....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése