Szerencsére annyira nyápic testbe születtem,h a nyavalygós történetekből sosem fogyok ki.
A szokásos óvodából hazahozott influenzával harcolok. A mostani felállás szerint 3:1 a vírus javára. A vereséget is tudni kell elviselni,így hát csak feküdtem és hagytam,h úrrá legyen rajtam a gyengeség. Felsorolni is felesleges,h milyen részem fájt.Egyszerűen mindenem. A láz úgy rázta testem,mintha az ördög táncolt volna bensőmben. Tulajdonképpen, táltos is lehetnék most már,mert olyan volt,mint egy beavatás. Már csak révbe kéne érnem.
Ha jobban leszek,kipróbálom majd a kutyán újdonsült erőmet és ráolvasok vmi mondókát. Szita szita péntek,szerelem csütörtök dob szerda. Visszafelé a napokat,ahogy a gyerekversikében is van. Hátha nem kapar többet a kertben,a betegségem pedig értelmet kap,mert csak úgy,h elkapjak egy vírust,az annyira snassz.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése