2012. március 31., szombat

Kígyónak lábsó,madaraknak fogsor.


Sosem felejtem el,mikor a témaköröket böngésztem és azon agyaltam,h miről is kellene,h szóljon a szakdolgozatom. Ami az egész főiskolai évek alatt igazán érdekelt.Húztam,halasztottam is rendesen. Szenvedtem vele veszettül,csapongtam a pedagógia és a pszichológiai megvilágítások között. Végül sikerült. Mikor kezembe foghattam a bekötött változatot,rém büszke voltam magamra. Pedig nálam sokkalta jobb írásokat olvastam. De mégis. Hozzátartozott ahhoz,h alkalmassá váljak a főiskola befejezéséhez. /nyelvvizsga folyamatban:)/
Egy doktori cím természetesen teljesen más. Arra az én agyam nem fejlődött ki. Valahol megrekedt a nem szarok az udvar közepére,mint a tyúk és a muffinsütés között. Csodálom is az orvosokat,mennyit képesek tanulni ahhoz,h hivatásukat gyakorolhassák minden mozzanatra figyelve,hiszen életek múlhatnak rajtuk. A jogászokat,kik paragrafusok között próbálják meg védeni azt,ami szerintük az Igaz. Mert "mindenkinek joga van független és pártatlan bíróság előtti tisztességes tárgyaláshoz".
A fogorvosomban vakon megbízom.A sebészem is egy varázsló.Doktor Bubó vicces,Dr. House szórakoztat, Chevy Chase és Dan Aykroyd-on a Kémek mint mi c. filmben pedig mindig könnyesre nevetem magam.
Viszont van egy doktor,amin annyira azért nem mosolygok.Ő a köztársasági elnökünk. A helyesírása ultraciki, a kisdoktorija pedig a VALÓDI doktorokra nézve sértő.
De amilyen gyorsan érkezett meg Dr.Schultz a faluba valójában Clouseau főfelügyelőként (Pink Panther,Peter Sellers),úgy remélem,olyan gyorsan fog távozni másik áldoktorunk, az Ál(l)amfő.

/Ők viszont biztosan kiváló doktorok: Pintér Sándor orvos,egyetemi tanár, Strilich Péter orvos,Zaránd Attila orvos,Gerencsér Géza orvos, Fülöp Tamás ügyvéd, Szebehelyi Klára ügyvéd/







Nincsenek megjegyzések: