2012. március 26., hétfő

Rohanás csigaháton.


Sikerült minden időmérőt átállítanom,csak Fannim hercegnős óráját hagytam ki véletlenül. Mivel hajnalban átszólt a másik szobából,h feküdjek mellé és keressem meg az alvós mackóját,ez oly mértékben kimerített,h simán visszaaludtam a plüssállatai között.
Már kezdtem ébredezni,de valahogy még visszahúzott az ágy. Teljes erőmmel ellenálltam a póni patájának és a barbie piszkafa lábai nyomásának. Ránéztem az órára és örömmel nyugtáztam,h még simán időben vagyok. Bőven ábrándozhatok még bármiről, és ahogy magamat ismerem, elképzelni való mindig van rendesen. Mikor már gondtalan világutazóként is eluntam magam álmomban,kimért lassúsággal kikeltem. Levánszorogtam az emeletről és ugyanazzal a csigatempóval összeraktam egy tejeskávét.Elvégre hova ez a rohanás? Meg kell élni minden pillanatot!
Elolvastam az üzeneteim és közben rálestem a netbook kijelzőjére. Miiiiii???Nyolc óraaaa??!! Hogy? Mi?Áááá..nem állítottam át a gyerek falióráját!Neeee...
Rohantam a fürdőszobába és minden pillanat számított.Nem volt idő megélni semmit és különben is.Mit ábrándozgatok?! Zuhanyoztam,közben fogat és hajat mostam. Basszuss...hajbalzsamot raktam magamra tusfürdő helyett. Jesszusom!
Azt hiszem,rekordot döntöttem. Sikerült 7 perc alatt végeznem. Már csak Fanni keltése és elindítása volt hátra. Úúú..az lesz a leghosszabb idő! A szobájába lépve viszont megnyugodtam. Felöltözve fogadott és még az aznapi alvósbabáját is kiválasztotta. Pedig az legalább negyedórát vesz igénybe. Imádom!!
Amit én elbénáztam,azt Fannim behozta:))
Szerintem nem csak az órát állítottam előrébb,de a lányomat is.

Nincsenek megjegyzések: