Ma kicsalogatott a Nap vékonyabb kabátomban,h őszintén nézzek a szemébe. Akarom én a tavaszt?- kérdezte, és közben melegen csiklandozta a fénysugár arcomat.
Csak mosolyogni tudtam és akkorát szagoltam a levegőbe,h a kis Burattino orra is kevés lenne hozzá.
Ilyenkor esek szerelembe a Mindennel és aki képes velem tartani, hiszem,h felmelegszik a szíve. Talán szerencsés is vagyok,h ebben a hónapban jöttem a világra,persze szegény anyám már biztos nem így gondolja:)Hamarosan megint több leszek egy évvel,ami az jelenti, h egyre kevesebb időm marad elvégezni a feladatom. Jól be kell osztanom azt a hátra maradt közel 30 évet. Még hőlégballonoznom kell,leszbikus kalandot megélnem,együtt cukrászdáznom öregen az Igazival,az unokámmal kacagva papírsárkányt eregetni és Hawaii partjairól bámulnom a végtelen óceánt.
Még hogy akarom e a tavaszt?! Minden virágbontást, újrakezdést,szerelmet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése