Amikor a Hotelbe léptem,eszembe jutott a Halló,halló! és a Waczak szálló. Nem a bukott Madonnát láttam nagy didikkel és félreértés ne essék,a tulajdonos is igen kedves volt Basil Waczakkal ellentétben,de az előtér hangulata mindenképp angolosra sikeredett.
Az erkélyről kilátás a Fellegvárra,ahonnan nem csak az Igazságos király csodálhatta Dunánknak vonulatát, a látvány előtt pedig a völgyben, házakból kimagasló templom tornya,ahol a sekrestyés buzgóságának köszönhetően negyedóránként hallhattuk a harangot. Már reggel 7-től,h az a....:))
Csendes szállóvendégeink voltak,akiket csak a reggelinél láttunk. Teljes mértékben családias volt a hangulat,csak itt fogalmam se volt,h hívják a nagybácsikámat és legalább három nagymamám volt.
Napközben kellemes túrázgatással teltek óráink egészen addig,míg Fanni el nem fáradt,a szaunázás kb. 2 percig tartott,mert Fanni medencézni akart és rengeteg fagyi,mert Fanni: -"Anyaaa,már nem kéreeem!"
Hazafelé az autóban jó érzés volt visszagondolni erre a pár napra,még úgy is,h lányom ötpercenként kérdezte:-Mikor leszünk otthooon?
ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá......... :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése