Este, alvás előtt támadnak a legvadabb gondolataim. Az ágy mellett kéne ülni valakinek, akinek diktálhatnék,mert reggelre mindig elfelejtem:)Lehet, hogy ezért nem lettem híres feltaláló vagy neves író?!
Persze, amennyi hülyeség keresztül megy az agytekervényeimen, nem csoda, ha szelektál a fejem. Másnapra mindig olyan vagyok,mint egy halloween-tök. Belül kong az ürességtől,kifelé világít egy halvány fény a két lukon,és idétlenül mosolyog.
Ennyi elég is lesz mára:)