2011. november 19., szombat

náthás zen.


Megfáztam.Nagyon.A szokásos óvodábólgyerekenkeresztülhazajövő-nátha. Nem hiányzott egyáltalán,főleg, h ma kezdtem a shiatsu masszázs következő szintjét. Síri csend két napig egy tucat emberrel,akik koncentrálnak magunkra és tudás elsajátítására. Csak én töröm meg a némaságot orrom trombitálásával.
Most éppen ebédidő van,így ki is használom az alkalmat egy kis élménybeszámolóra. Szóval...
Kora reggel már arra keltem,h szét vagyok esve. Kint hideg,a busz tömve, én pedig bamba arccal a világba. Hamar odaértem, szinte sejtettem, h gyorsabb,mint az autó. Majdnem h csak nőkkel találkoztam ebben a csoportban. Semmi kungfus, keleti harcművész, önjelölt Buddha,mint első alkalommal. Most masszőrök és a japán masszázs szerelmesei.
Ez a hétvége igen nyugis lesz. Zene nélkül vagyunk egész nap,szinte nem is beszélgetünk. Mindenki meredten figyeli a mestert, a finom mozdulatit próbáljuk ellesni. Teljes mértékben nyugtató hatású,ugyanakkor tanulunk is.
A falak halványsárgára vannak festve, semmi hivalkodás. A bútorzat is igen gyér,de nincs is szükség semmire,csak matracokra.
Nagyon jól érzem magam, leszámítva, h elhasználtam már legalább két csomag papírzsebkendőt.
Holnap már vizsga is lesz belőle és nem csak amit frissiben tanultunk,hanem az elmúlt időszak fogásai és elméleti részei is. Izgalmas. Tulajdonképpen azért tanulom,mert ez teljesen más,mint az európai masszázs. Ez ruhában,zene nélkül, más fogásokkal,de mégis olyan intim hangulatban,h kellően el tudjon lazulni bárki.
Lassan vége az ebédidőnek és kezdődik a délutáni folytatás. Érdekes,h annyira megszoktuk a csendet,h most se nagyon beszélgetünk. De nem is hiányzik. Jó így. Könnyebben szárnyalnak a gondolatok.Mindenről.Meg semmiről.

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Gratulálhatok?Sikerült a vizsga? Gondolom ez nem kérdés...