A Télapó álmosan baktatott le a lépcsőn, h a rózsaszínű bundás kis bakancsot megtöltse csokoládéval. Virgácsot is tűzött volna jobb felébe az apró cipőnek,de a gardróbszekrényben sehogy sem találta meg a kora hajnali sötétben. Azt hiszem, kezd szórakozott lenni a puffancs ajándékosztó.
Aztán lezuhanyozott, felöltözött,rövidre vágott szőke tincseit megfegyelmezte zselés kezével, szempilláját kifestette,majd amilyen lassan vánszorgott lefelé,olyan gyors iramban lépkedett felfelé az emeleti gyerekszobába. Késésben volt. Apró puszikat nyomott arcára lányának,h úgy ébredjen fel,mintha még mindig álmodna. Közben öltöztette, mert meg kellett nézni az édességgel teli ablakot,elcsodálkozni és kifejteni,h miért is kell jól viselkedni egész évben és reggelire beérni az óvodába.
Az ő Fannija teljesen oda volt,h a "jó öreg piros ruhás" mennyire meg volt vele elégedve. Pedig sokszor volt hiszti hajmosásnál, nem szereti az overált, mert nem rózsaszínű, sokszor pedig túl hamar jön a lefekvés ideje.
Kíváncsi vagyok,h ki lesz az,aki felnyitja a szemét,h a láthatatlan csomagosztó Lappföldön él és nem a Petrence utcában. Ráadásul fehér szakállas öregfickó,nem pedig sötétben botorkáló lelkes anyuka.
Mindenesetre,a cipőmben nekem is kikandikált egy tábla csoki és biz' Isten nem én voltam.
Akkor most tényleg van télapó?!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése