Még lefekvés előtt kinéztünk Fannimal a fenti szoba ablakán és meglestünk néhány önfeledtül szórakozó tűzijátékát. Elég gyatra volt,de lányom nem tette magasra a mércét. Csodálattal bámult a csillagos ég felé.
Mikor reggel felkeltem,semmi nem változott. 2012. A kutya még mindig az ajtó előtt horkol és ha lettek volna újévi jókívánságaim,akkor ismét nem teljesülnének. Nem úgy nézek ki,mint egy topmodell és sehol se látom azt a fehér lovas herceget,aki megmentene bármitől.
Annyit tudok csak tenni h jó évem legyen, főzök lencsét! Jó. De hogyan? Felhívtam anyám. Háh! Pofon egyszerű. Miért is nem készítettem még eddig? Ja?Mert nem szeretem?
De most megeszem és eszméletlen sok pénzem lesz. Habár..azért holnap csak bemegyek dolgozni. Biztos,ami biztos.
Gazellatestem kialakítása érdekében pedig.. talán idén elkezdek sportolni, érzelmeimet pedig annyira engedem szabadjára, amennyire....semmenyire!Hűvös leszek,mint egy jégcsap.Megközelíthetetlen. Kivéve,ha a foglalkozása: masszőr,sürgősségi orvos,esetleg a sármos fehér lovas. Vagy ezek keveréke,vagy megközelítőleg tud lovagolni,műteni, masszírozni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése