Reggel elmentem a postára feladni az adómat. Szeretem ezt a helyet,mert nem olyan zsúfolt,mint a régi. Az egy lyuk volt.Nem is lyuk.Odú,morcos stempliző öregasszonyokkal és iszonyatos tömeggel.Egyszer ki is akarták rabolni a helyet, de sikertelenül jártak a símaszkosok,mert a sorban állok meghiúsították. Mit képzeltek?!Egy-másfél óra sorban állás után még a pénzen kívül az idejüket is rabolják el?Naneee...állják ki a sorukat szépen! Ne tolongjanak...
A mostani posta tágas, húzol egy sorszámot,leülsz, ha te következel odamész, és senki nem lökdsös "véletlenül", és nem tapadnak rád, mint a kóbor macska a záróvonalra. Persze,azért vannak a lázadó típusú öregek, akik egyszerűen nem értik meg, hogy ez így jó. Bemennek, húznak egy számot,leülnek egy párnás székre, nem fáj a lábuk... De nem.Hőbörögnek, megjegyzéseket tesznek, hogy nem látják a számokat, pedig akkora betűkkel van írva, mint a szemészeten a legfelső sor, meg a régi sokkal jobb volt...persze, mert még utánna az ismerős postással cseverészhettek a pultnál, míg téged megevett az ideg. Modern világban élünk. Már nem kell köszönni az utcában azért, mert egy helyen lakunk,se az eladónak, ha vmit venni akarsz..betévedsz az üzletbe,mert nyitott,nincs ajtaja..végig zongorázol az ujjaiddal a felakasztott ruhák között,azánt mint a birkanyáj..csak kimész.. (jó esetben odabégetsz vmi köszönésfélét)..
Talán ez hiányzik ezeknek a nyugdíjasoknak is.Egy jó szó,egy ismerős arc, egy jónapot, egy érintés (talán ezért is lökdösnek a sorban).....